Más név: vihar boszorkány
Átlagos magasság: 150-160 cm
Átlagos testsúly: 50-60 kg
Fajta hovatartozás: humanoid, boszorkány
Beszélt nyelvek: közös, óriás
Előfordulás: Kína, Japán
Élőhely: mérsékelt égövi tavak és városok közelében
Életmód: húsevő, kannibál

Jellemzők és tulajdonságok
Egy undorító öregasszonyhoz hasonlít, akinek fekete, csapzott haja van és csontos, beesett arca. Bőre enyhén kékes fényű, kezei karmokká csavarodnak.
Az ame-onna egy olyan boszorkány faj, amely a homályt és a nyomor terjesztik és szolgálják, bárhová is mennek. Amerre csak járnak, szétszórják depressziójukat és megbetegítik az embereket.
Fizikailag nagyon gyengék, de hatalmas mágikus erővel rendelkeznek. Képesek az időjárást befolyásolni.
Bőrük mindig nedves, olyan mint a békáké, állandó váladékot termel, de közben hasonlít a szivacsra is, mivel a nedvességet magába szívja.
20 méter távolságban látnak a sötétben, emellett tökéletesen és tisztán látnak ködben, hóviharban vagy bármilyen időjárási hatásban, amely korlátozza a láthatóságot.
Fényérzékenyek, ki nem állják a nap- vagy bármiféle mesterséges fényt.
Átlagosan 10 m/s sebességgel képesek úszni bármilyen vízi közegben.

Kialakulásuk
Úgy tartják, hogy olyan nőkből keletkeztek, akiket a gyász és az őrület, vagy valamilyen szomorú eset - például gyermek elvesztése - alakított át.

Életmód
Leginkább, ahogyan a legtöbb boszorkány is, kannibálok, bármilyen humanoid faj gyermek egyedeit felfalják. Kedvenceik az emberi gyerekek.
Sosem merészkednek ki víz közeli odúikból, csak ha esik az eső vagy vihar van. Ilyenkor akár városokba is bemerészkednek, hogy vadásszanak vagy elrabolják a gyerekeket.

Társadalom
Magányosan vagy hármas csapatban élnek. Ritkán találkozni olyan ame-onnával, akiket egy gyermek kísér. Ezeket a gyermekeket a kiskorukban elrabolták, és sajátjukként nevelték fel. Általában ezek a gyerekek felnőtt korukban mániákus gyilkosokká válnak.

Átlagos marmagasság: 2 méter
Átlagos testsúly: 500-600 kg
Átlagos hosszúság: 2-2,5 méter
Életmód: húsevő
Fajta hovatartozás: páratlanujjú patás, unikornis, lóféle
Előfordulás: Kína
Élőhely: mérsékelt hegyvidéki, erdős, tengerparti területek

Jellemzők és tulajdonságok
Egy átlagos lóra hasonlítanak azzal a különbséggel, hogy testük barnás színű, fekete farokkal és sörénnyel, egyetlen szarvval a homlokuk közepén, tigrisfogakkal és -karmokkal. A hátsó lábuk fölötti rész fekete csíkokkal tarkított.
Hangjuk nem nyihogásra hajaz, inkább olyan mintha egy dobra ütnénk rá - innen kapta a bo nevet.
20 méteres körben látnak a sötétben.

Életmód
A többi lófélétől eltérően ez a faj húsevő, és kimondottan kedvelik a nagymacskafélék vagy más ragadozók húsát.

Vizsgálatuk
Testük, azaz bőrük a legtöbb fegyvert taszítják maguktól, azaz jó néhány fegyverrel nem lehet sebet ejteni rajtuk, így sokan használják fel bőrüket vértként vagy ruhaként.
Testnedveikből, vérükből kenőcsöket készítenek, amelyek gyorsabban gyógyítják a betegségeket és sebeket.
Hátas lóként háborúkban küzdenek velük.

Társadalmuk
Magányosak, párban vagy hármas-nyolcas csoportokban élnek, és akár az életük árán is megvédik csikóikat.

Más nevek: skookum, tso'apittse, ste'ya'mah, boqs, atahsaia, esti capcaki, bukwas, hecaitomixw, manabai'wok, toylona, yayaya-ash, iktomi, nu'numic, sasahevas, se'wen'ey'ti, skukum, choanito, kecleh-kudleh, nun yunu wi, yeahoh, ha'yacatsi, nalusa falaya, shampe, kashehotapalo, lofa, eeyachuba, honka, tsonaqua, o-mah, chiye-tanka, wsinkhoalican, tahtahkle'ah, sne nah, se'sxac
Átlagos magasság: 3-4 méter
Átlagos testsúly: 300-350 kg
Átlagos életkor: 40-75 év
Életmód: mindenevő
Fajta hovatartozás: főemlős hominida
Tudományos név: Pesvastus pilosis
Élőhely: sűrű erdős, víz közeli mérsékelt égövi területek
Előfordulás: Kanada, Észak-Amerika, Alaszka, Brit-Kolumbia

Jellemzők és tulajdonságok
Magas, szőrös főemlősnek írják le, amely inkább hasonlít egy régen élt majomemberre vagy egy óriási két lábon járó majomra.
Testét barnás fekete, barna vagy fekete szőrzet fedi, amely megvédi testét a hideg telektől.
Szemei mélyen ülőek, széles homloka és előreugró szemöldök van, szájában rágó és tépő fogak sorakoznak.
Hosszú karjai a térde alá lógnak, mindkét kezén és lábain 5-5 ujj található.
Hatalmas lába van, amelyekkel könnyedén képes akár 2-2,5 métert is lépni.
20 méter távolságig képesek a vaksötétben látni.
Nagyon sokat vándorolnak, így minden olyan helyre emlékeznek, ahol már életük alatt jártak.

Életmód
Mindenevő, így nem veti meg a bogyókat, fűféléket, gyümölcsöket, madártojásokat, ahogyan a kisebb rágcsálókat, halakat, hüllőket, kétéltűeket, és a nagyobb emlősöket sem.
Legfőképp éjjel vadászik. Táplálékát elrejti vagy lakhelyén felhalmozza, majd később fogyasztja el.
A nappalokat átalussza saját maga által épített fészkében vagy barlangjában.

Társadalom
Egy életre választ magának párt, akivel egy életen át neveli kölykeit.
A kölykök 24-30 hónap után válnak felnőtté.
Imádják a társaságot, ahogyan a majmok is. A pihenést egymás kurkászásával és alvással töltik. Egy család három-hét nagylábút foglal magába.
Éjszakánként a magaslatokat keresik, hogy hallassák hangjukat, és felhívják arra a figyelmet, hogy a betolakodó a területükre tévedt. Hangjuk tiszta időben több kilométerre is elhallatszódik.
Eszközhasználók - mivel imádják a csontvelőt, ezért kövekkel a csontot feltörik, és kiszívják onnan az értékes ételt. Szeretnek más fajtársaiknak üzenni úgy, hogy köveket, fadarabokat csapnak oda más tárgyakhoz.
Erőfitogtatáshoz fákat döntenek ki és kövekkel dobálóznak.

Nyelvezet
Ahogyan az embereknek, nekik is meg van a maguk nyelvezete. Önmagukat és érzéseiket ugatásokkal, mély hümmögésekkel, füttyökkel, ordításokkal, visítással fejezik ki. Emellett képesek utánozni más állatok hangját.
Megértik az elf, a közös, a gnóm és a törpe nyelvet, de nem képesek beszélni azokat.

Megfigyelésük és vizsgálatuk
Ahhoz képest, hogy igen magasak és robusztusak, könnyedén beleolvadnak a környezetükbe, így igen kevesen pillantották már meg őket a való életben. Létezésükről is csak az ad támpontot, hogy lábnyomaikat már több helyen megtalálták és ezeket gipszbe öntve meg is őrizték.
Azon kevesek, akik megvizsgálhatták szőrszálaikat, úgy gondolják, hogy ők a hiányzó láncszemek az emberek és a majmok között, azaz az ember sokkal közelebb áll genetikailag hozzájuk, mint a majmokhoz.
Hangjukról nagyon sok felvétel készült, amelyet a nagylábú keresők fel is használnak terepen.
Több kép és videófelvételt készítettek már róluk, de ezek nagy többségét a tudósok, kriptozoológusok és szakemberek nem valódinak gondolják.

Tudományos név: Equus Maximus
Élőhely: alföldek, felföldek és zöld legelők
Előfordulás: Közép-Európa és Közép-Ázsia
Marmagasság: 2,2 méter
Szélessége: 2 méter
Átlagos súly: 550 kg
Testének hossza: 4-5 méter
Fajta hovatartozás: páratlanujjú patás, lóféle
Életmód: növényevő

Jellemzők és tulajdonságok
Hatalmas fejében két sárga szem található, amelyek arany és zöldes színben pompáznak.
Testük rozsdabarna és fekete színű.
Három plusz csigolya található a testükben, amely miatt testük hosszabb, mint a legtöbb lóféléé. Ennek hála tüdejük is nagyobb, így sokkal több ideig képesek fenntartani vágtázó sebességüket.
Fűvel, gyümölcsökkel táplálkoznak.
Nehéz őket elkapni, mivel képesek áttetszővé, illetve köddé válni, így pontos élőhelyük sem megállapítható, de legtöbbször Franciaországban találkoztak velük.
Hogy megvédjék kicsinyeiket, hosszú, három ujjban végződő patáikkal csapnak le a ragadozókra.

Tudományos vizsgálat
Az első bayardot 2049-ben fogták be Dendermonde területén, mivel a tudósok kifejlesztettek egy kémiai vegyületet, amivel meg tudták akadályozni, hogy köddé váljanak.
Próbákat tettek arra is, hogy közönséges lovakkal páraztatták őket, az így született keverékeket rinaldonak nevezték el.

Képességeik
Képesek más állatokat irányítani, hogy eltereljék a figyelmet magukról.
Csak a felnőtt példányok tudnak köddé változni.
Mérgező leheletük van, amellyel bárkit és bármit el tudnak kábítani.
Két percig tudják fenntartani állandó vágtázó sebességüket.

Tudományos név: Tylopilus magae
Előfordulás: Lengyelország, Csehország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Északkelet-Amerika - Salem
Élőhely: lombhullató erdős területek
Elterjedési területének körmérete: 7 méter
Gombafej átlagos mérete: 20 cm
Átlagos magasság: 8-10 cm
Fajta hovatartozás: gomba, vargánya

Jellemzők és tulajdonságok
A gombák körgyűrűben nőnek, amelynek közepén összegyűjtik a vizet, és vékony szálú gyökereikkel azt szívják fel.
A gombák leginkább júniustól októberig fejlődnek, nyílnak ki.
A gombafejek színe olívabarnától a liláig terjed, míg a tönkök sárga és zöldes színűek.
Az illatuk savas, húsuk íze pedig igen fanyar.
Ahogyan a legtöbb gombafaj, ez is spórával szaporodik, amelyet a szél szállít el.

Felhasználás
Leginkább mágusok és wiccák használják bájital főzéshez a kalapjukat.

Tudományos név: Datuea Exaustica
Élőhely: trópusi éghajlat, vizes élőhelyek
Előfordulás: Ausztrália
A növény magassága: 1-2 méter
A virágzat magassága: 20 cm
A virágzat szélessége: 10-20 cm
Fajta hovatartozás: húsevő növény, datura

Jellemzők és tulajdonságok
Gyökérzete nem olyan mélyen nyúlik le a földbe, mivel húsevő növény, így nem a földből nyeri a tápanyagot önmaga számára.
Virágzata és levelei sötét lila színűek, amelyek olyan feromont termelnek, amivel a növény magához csalja a kisebb élőlényeket, bogarakat és rovarokat. Emellett aki a növény közelébe kerül, és belélegzi annak illatát, az elveszti eszméletét, belezuhan a növény gyökerei közé, amelyek közrefogják, és "felfalják" azt.

Érdekesség
Sokan házi kedvencként tartják, azonban ez sokak életére nézve negatív hatással van, ugyanis válogatás nélkül bárkit és bármit elfogyaszt.

Előfordulás: Kelet-Európa, Észtország, Lettország, Litvánia, a Daugava, a Kurzeme, a Vidzeme és a Latgale folyók vidéke
Élőhely: vízközeli élőhelyek, folyamok környéke, bányászati területek hegyvidéki területek környékén
Átlagos magasság: 8-10 méter
Más név: a Kelet Fája, a Szürkület Fája
Tudományos név: Sorbus illuferris
Fajta hovatartozás: fa, berkenyeféle

Jellemzők és tulajdonságok
Réz gyökerekkel, aranyozott ágakkal és ezüst levelekkel rendelkezik. Azonban a növény fémtartalma attól függ, hogy az adott terület, ahol növekszik, mennyi nemes fémmel bír.
Gyökerei akár több száz méter mélyre is lenyúlnak a földbe, ahol a gyökereik által kiválasztott oxigén és víz segítségével törik át az erős sziklákat, hogy még mélyebbre lenyúlhassanak.
Levelei vörös, piros és sárga színekben pompáznak.

Felhasználása
Nagy jelentőséggel bír a tudósok körében, ugyanis kivágásával könnyedén nemes fémhez juthat bárki. Mára már a bányászati területek környékét többségében ilyen fákkal ültetik be, így könnyedén aranyhoz, ezüsthöz és rézhez juthatnak a szakemberek.
Néhány év alatt felismerték, hogy már a bányászatra sincs szükség, mivel a növény önmaga szívja fel a drága fémeket a földből. Pár éves növekedés és kifejlődés után a növényt "learatják", majd az aratás után pár hónappal újakat telepítenek a helyükre.
A fa nedvét nehézfémekkel szennyezett padlók tisztítására használják, de emellett hatékony rovarölő szerként is.
Leveleiket és kérgüket alkimisták és varázslók hasznosítják.

Érdekesség
A legidősebb austras koksot a Frankfurt Pálmakertben találjuk.

Tudományos név: Draco odiosus fabulosus
Élőhely: Európa, Földközi-tenger és Fekete-tenger
Átlagos hosszúság: 8 méter
Átlagos testsúly: 600 kg
Fajta hovatartozás: hüllő, sárkányféle
Beszélt nyelvek: sárkány (telepatikus)

Jellemzők és tulajdonságok
A gorgonok vízi élőlények, amelyek kopoltyúval lélegeznek, és a sárkányok távoli rokonai.
Szárnyuk nincs, nyálkás testük elején, a fejükön egy hatalmas száj található, amelyben 72 darab éles, 48 centiméteres fog villog. Nyakukon kopoltyút viselnek, de ez nem azt jelenti, hogy a levegőn képtelenek megélni.
Testüket a nyálka alatt szürke-fekete pikkelyek borítják, hasa részben foltos, kék színű. Testük többi színe legtöbbször olyan, mint maga a víz, így ha valaki felülről belenéz a vízbe, nem is képes észrevenni őket.
Mellső lábuk nincs, csak hátsó, amelyeken úszóhártya feszül. A lábaikon és hosszú farkukon is tüskéket visel.
Aki túléli a harapásukat, nem igazán örülhet sokáig, ugyanis olyan mérget termelnek, amely azonnal kővé változtat bárkit és bármit, akit vagy amit megharapnak.
Busa fejükből húsos csápok nőnek ki, amelyen találhatóak a szemeik. Innen is kapták gorgon faj nevüket, mivel hasonlítanak a mitológiai gorgókra.

Életmód
Az Ébredés után (amely az idegen fajok létrejöttét jelenti) csak egyetlen gorgont tudtak kifogni, így ez a faj még viszonylag felderítetlen tudományosan.
Imádják a hajókat, partvidékeket, part menti helyeket megtámadni.
Ragadozók, leginkább az ember és delfin húst részesítik előnyben.

Képességeik
Néhány megfigyelésből kiderült, hogy mágikus képességeikkel befolyásolni tudják az időjárást és az esőt. Ennek a hatalomnak a segítségével könnyedén a felszínre tudnak törni, és bárkit vagy bármit képesek megtámadni.

Mítosz szerinti hovatartozás: Szibéria
Élőhely: az Yggdrasil, a Világ Fa legmagasabb ágai
Átlagos magasság: 3-4 méter
Átlagos szárnyfesztávolság: 8-10 méter
Átlagos testsúly: 40-50 kg
Életmód: húsevő
Faj hovatartozás: madár, sasféle

Jellemzők és tulajdonságok
Minden ai tojonnak két feje van, de egy pár szárnya és egy pár lába.
Leginkább egy hatalmas sasra hasonlítanak, viszont annyiban különböznek tőlük, hogy tollazatuk teljes egészében fekete vagy szürke.
A nőstények valamivel kisebbek a hímeknél.
Faroktollazatuk hatalmas és pompásan díszíti az állatokat.

Költése és szaporodása
Mivel Yggdrasilból csak egy van, így fészke egész életében ugyanaz, és mivel ezt hosszú élete alatt folyamatosan bővíti, szépíti, újjáépíti, így a fészek egy idő után a több tonna összsúlyt is elérheti.
Általában egy tojást költ ki, amelyen kicsivel több mint egy évig kotlik. Ritka az olyan eset, amikor két tojást tojik a nőstény, és az is ritka, hogy mindkét fióka megmarad. Annyi táplálékra van szüksége ilyenkor a fiókáknak, hogy az egyikük, a gyengébbik biztosan elpusztul.
Egy életre választanak maguknak párt.
Tojásuk fehér, szürke pöttyökkel tarkított, és a többi humanoid faj nagy becsben tartja, mivel igen sokat érnek.

Mítosz
A Szibéria területén élők úgy tartják, hogy tollazatuk visszaveri a Nap fényét, és annak segítségével jut el a napfény a Földre. Ha ők nem lennének, akkor teljes sötétség borítaná be a Földet.
Sokan úgy hiszik, hogy ezek a madarak az erőt és a győzelmet hordozzák magukban, így több nemzet használja az ai tojonokat az országuk zászlajában is.

Átlagos magasság: 3 méter
Kedvelt élőhely: földalatti területek
Beszélt nyelv: avolakiai
Ismert nyelvek: avolakiai, földmélyi
Istenség: Ghaunadaur, Velsharoon
Fajta hovatartozás: puhatestű féreg

Jellemzők és tulajdonságok
Ránézésre hasonlít egy polip, féreg és rovar keresztezésére.
Nyálkás, szürke színű teste van, amelyen hat csáp található, ezeken viseli sárga szemeit.
Nyelvük torokköszörüléshez hasonlít és eléggé nyálas is. Igaz, hogy értik a földmélyi nyelvet, de fiziológiájuk miatt ezt nem tudják beszélni.

Harc
Inkább mágiát használ, minthogy szemtől szembe támadjon. Sokszor élőhalott szolgáit küldi ellenfelei ellen, de ha mégis közelharcra kerül sor, akkor karmait használja, amelyek mérgezőek.

Életmódja
Naponta animál új élőholtakat, zombikat, amelyeket mind csatlósként, mind táplálékként felhasznál. Bár jobban szereti a friss húst, többségében élőholtak húsát eszik.

Társadalom
Fészkekben élnek, élőholt szolgáik védelmében.
Sokszor összefognak aboltokkal és illithidekkel, de a humanoidokra általában élelemként tekintenek.
Imádnak holttesteket lopni, hogy aztán azokat életre keltsék vagy elfogyasszák.
Sokszor drow falvak és területek körül építik ki fészkeiket.